Lezárult a tankerületi igazgatói pályázatok elbírálása: a 60 tankerületi központból 55 élére új vezetőt neveznek ki, öt helyen pedig új pályázati eljárás indul. A megbízatások öt évre, határozott időre szólnak. A döntés nemcsak személyi változást jelent, hanem a köznevelés irányításában meghirdetett működési fordulat első nagyobb lépése is lehet.
Öt központban új eljárás következik
Az augusztusban közzétett vezetői felhívásra összesen 567 pályázat érkezett, ezek közül 424 felelt meg a pályázati feltételeknek. A Klebelsberg Központnak a Kelet-Pesti, a Kiskőrösi, a Pápai, a Szekszárdi és a Szombathelyi Tankerületi Központ esetében új kiírást kell készítenie, mert ezeken a helyeken az első pályázati kör nem hozott eredményt.
| Adat | Eredmény |
|---|---|
| Tankerületi központok száma | 60 |
| Új vezetővel betöltött posztok | 55 |
| Új pályázatra váró központok | 5 |
| Beérkezett pályázatok | 567 |
| Érvényes pályázatok | 424 |
A minisztérium együttműködést ígér
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a döntés bejelentésekor azt írta, hogy novembertől új szemléletet szeretnének meghonosítani a tankerületek működésében. A miniszter értelmezése szerint a korábbi politikai szempontok helyett a szakmaiságnak kell előtérbe kerülnie, és a tankerületeknek nem az iskolák feletti irányításra, hanem az intézményekkel való együttműködésre kell összpontosítaniuk.
„A 60 tankerületi központból 55 élére kérek fel és nevezek ki új vezetőt, öt tankerületben pedig új pályázatot ír ki a Klebelsberg Központ.”
A változás egyik fontos eleme az intézményi és a pedagógusi autonómia visszaállításának ígérete. A miniszteri közlés szerint az iskolaigazgatók visszakapták munkáltatói jogaikat, miközben a tankerületek feladata elsősorban a koordináció lesz. Ez a feladatmegosztás a mindennapokban azt jelentheti, hogy az intézményvezetőknek nagyobb felelősségük és mozgásterük lesz saját iskolájuk működtetésében, a tankerületi központok pedig az együttműködés megszervezésére helyezik a hangsúlyt.
A kinevezések mögött álló elvárások
A mostani pályázati folyamat jelentőségét növeli, hogy a tankerületi igazgatók egyszerre felelnek több intézmény fenntartói környezetének összehangolásáért. Munkájuk érinti az iskolák és a fenntartó közötti kapcsolatot, az intézményvezetők döntési lehetőségeit, valamint a központi oktatáspolitikai célok helyi érvényesítését. A meghirdetett szemléletváltás ezért nem pusztán a vezetők személyéről szól: azt is megmutathatja, hogy a következő öt évben milyen kapcsolat alakul ki a tankerületek, az igazgatók és a pedagógusok között.
A Klebelsberg Központ a közlemény szerint szintén a partneri viszony kialakításán dolgozik. Ennek gyakorlati tartalmát ugyanakkor a kinevezések után kell kialakítani. Az iskolák számára az lesz meghatározó, hogy az autonómia és a munkáltatói jogok visszaadása milyen döntési helyzetekben jelenik meg, illetve mennyire lesz kiszámítható a tankerületekkel folytatott együttműködés. A mostani bejelentés ezeknek az irányoknak a kijelölését tartalmazza, a működés tényleges változását az új vezetők munkája és a következő időszak döntései teszik majd láthatóvá.
Országos átrendeződés az iskolafenntartásban
Az, hogy a 60 vezetői pozíció közül 55 esetében új igazgatót neveznek ki, országos léptékű átrendeződést jelent a tankerületi rendszerben. Az új vezetők öt évre kapják megbízatásukat, így a most meghatározott irányok nem rövid átmeneti időszakra szólnak. Az öt eredménytelen pályázat miatt azonban a folyamat még nem zárult le teljesen: ezekben a központokban új jelöltek kiválasztására lesz szükség.
- 55 tankerületi központ élére neveznek ki új vezetőt.
- Öt központban új pályázatot írnak ki.
- A kinevezések ötéves, határozott idejű megbízatások.
- A kormányzati közlés szerint a tankerületek szerepe az irányítás helyett inkább a partnerség és a koordináció felé tolódik.
A következő hónapok legfontosabb kérdése az lesz, hogy az új vezetői struktúra képes-e tartósan érvényre juttatni a bejelentett szakmai és partneri szemléletet. Az iskolák és a pedagógusok számára nem önmagában a névsor, hanem a döntések átláthatósága, az intézményi önállóság tényleges mértéke és a fenntartóval való mindennapi kapcsolat lesz a változás mércéje.
