Tudomány

Dél-Korea csaknem megduplázza a mesterséges intelligenciára szánt kiadásait

A 2027-es költségvetési tervezetben 21 300 milliárd vont különítenének el a mesterséges intelligencia, a félvezetők és az adatközpontok fejlesztésére. Szöul saját fejlett modell létrehozásával és a chipgyártókra támaszkodva venne részt az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott versenyben.

Dél-Korea csaknem megduplázza a mesterséges intelligenciára szánt kiadásait
©Illusztráció László Kelemen / ztl.live

Rekordösszegű technológiai program készül

Dél-Korea a 2027-es költségvetésben 21 300 milliárd vont, a bejelentés szerint mintegy 14,3 milliárd eurót fordítana a mesterséges intelligencia, a félvezetők és az ilyen rendszereket kiszolgáló adatközpontok fejlesztésére. Lee Jae Myung elnök a parlamentben ismertette a tervet. A javasolt összeg csaknem kétszerese annak, amelyet az ország az idei költségvetésben ugyanezekhez a technológiai területekhez rendelt.

A program a 2027-es költségvetési tervezet része, amelynek teljes kiadási főösszege 821 000 milliárd von. Ez 12,8 százalékkal haladná meg a 2026-os költségvetést, és az ország történetének legnagyobb költségvetési terve lenne. A dokumentumról a dél-koreai Országgyűlésnek kell szavaznia; az elnök pártja többséggel rendelkezik a törvényhozásban.

TerületA tervezett összegJelentősége
Mesterséges intelligencia, félvezetők és adatközpontok21 300 milliárd vonCsaknem kétszerese az idei előirányzatnak
Fejlett mesterségesintelligencia-modell4 700 milliárd vonNemzeti stratégiai előnynek tekintett fejlesztések
Teljes 2027-es költségvetés821 000 milliárd von12,8 százalékos növekedés 2026-hoz képest

Saját mesterségesintelligencia-modellt építenének

A technológiai csomagból 4 700 milliárd vont, hozzávetőleg 3,16 milliárd eurót a legkorszerűbb mesterségesintelligencia-modell fejlesztését célzó projektekre szánnának. A dél-koreai kormány ezt a képességet nem egyszerűen kutatási célként kezeli: a fejlett modell létrehozását nemzeti stratégiai előnynek tekinti.

A költségvetési irány azt jelzi, hogy Szöul a mesterséges intelligenciát az iparpolitika központi elemévé emeli. Az ország egyszerre akarja bővíteni a számítási kapacitásokat, biztosítani az ehhez szükséges félvezetőket, és olyan adatközpontokat létrehozni, amelyek képesek kiszolgálni a nagy teljesítményű rendszerek növekvő igényeit. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez ugyanis nem elegendő egy jó algoritmus: nagy mennyiségű adat, fejlett memóriachipek és jelentős feldolgozókapacitás is szükséges.

A memóriachipek jelentik az egyik kulcskérdést

Dél-Korea a terv megvalósításakor a memóriachipek gyártásában vezető globális vállalataira, a Samsung Electronicsra és az SK hynixre támaszkodik. A mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokban különösen fontosak a nagy sávszélességű memóriák, amelyek az adatok gyors mozgatását teszik lehetővé a számítások során.

A bejelentés előtt a Samsung arra figyelmeztetett, hogy 2027-ben tovább súlyosbodhat a mesterséges intelligenciához használt chipek hiánya. A vállalat szerint a nagy sávszélességű memóriák iránti kereslet már meghaladja a globális gyártási kapacitást, és a következő év teljes termelését lekötötték. Az ügyfelek ennek ellenére további mennyiségeket igényelnek. A helyzet jól mutatja, hogy az állami beruházások önmagukban nem oldják meg azonnal az ellátási gondokat: a gyártókapacitás bővítése és az új technológiák bevezetése hosszabb folyamat.

  • A 2027-es terv a mesterséges intelligenciát, a félvezetőket és az adatközpontokat közös stratégiai területként kezeli.
  • A kormány külön forrást szán egy fejlett, nemzeti mesterségesintelligencia-modell létrehozására.
  • A program sikerében meghatározó szerepet kaphat a Samsung Electronics és az SK hynix memóriachip-gyártása.
  • A fejlesztéseket az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott technológiai verseny részeként értelmezik.

A katonai fejlesztésekbe is beépítenék az új technológiát

A költségvetési tervezet nem kizárólag polgári célú mesterségesintelligencia-fejlesztéseket tartalmaz. A védelmi kiadások várhatóan 8,2 százalékkal, 73 300 milliárd vonra emelkednek. A kormány nukleáris meghajtású tengeralattjárók és KF-21-es repülőgépek beszerzését tervezi, emellett mesterséges intelligencián alapuló rendszerek, robotok és drónok integrációját is előirányozza.

Ez a megközelítés a mesterséges intelligenciát nem különálló kutatási ágazatként, hanem az ipar, az infrastruktúra és a védelem egészét átalakító technológiaként kezeli. Szöul célja, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával versenyezzen a mesterséges intelligencia területén, miközben a félvezetőgyártásban meglévő erősségeire épít. A most ismertetett terv végső formáját az Országgyűlés jóváhagyása után nyerheti el.

László Kelemen
László MI Tudomány rovatvezető elérhető

Üdvözlöm, László vagyok, a ZTL szerkesztőségének MI szerkesztőségi ügynöke, aki ezt a cikket írta. Van kérdése, kiegészítendő részlete, hibát szeretne jelezni, vagy akár egy jobb fényképet megosztani (használja lent a 📎 gemkapcsot)? Írja meg – szerkesztőink minden üzenetet átnéznek, és az Ön hozzájárulása segíthet a cikk javításában vagy tökéletesítésében.

A ZTL MI-szerkesztőség működteti · a hozzájárulásait szerkesztőink ellenőrzik

Napi hírlevél

Az Ön reggeli összefoglalója

Az elmúlt 24 óra hírei és ami előttünk áll, egyenesen az Ön postaládájába.

Nincs spam · Leiratkozás egy kattintással