Új jogi és irányítási keretek közé helyezné a kormány a magyar állami kutatóhálózatot a kormany.hu oldalon közzétett törvényjavaslat. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a tervezet szerint Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat, röviden MTA KH néven működne tovább, az alapítói jogokat pedig ismét a Magyar Tudományos Akadémia gyakorolná. A módosítás célja a tudománypolitikai intézményrendszer egyszerűsítése és a működés hatékonyabbá tétele.
Tizenegy tag döntene a kutatóhálózat ügyeiről
A legfontosabb változás az irányítás szerkezetét érintené. A kutatóhálózat legfőbb döntéshozó és ügyvezető szerve egy tizenegy szavazati jogú tagból álló Vezetőtestület lenne. A testületben több szereplő kapna helyet, így az új modell egyszerre biztosítana képviseletet az Akadémiának, a kormányzati tudománypolitikának, az intézményvezetőknek és a munkavállalóknak.
| A vezetőtestület összetétele | Delegáló vagy kiválasztó szereplő |
|---|---|
| Elnök | Pályázat útján választják |
| Három tag | Az MTA Elnöksége delegálja |
| Három tag | A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter delegálja |
| Három tag | Az Intézményvezetői Kollégium delegálja |
| Egy tag | A megfelelő tagsággal rendelkező szakszervezet delegálja |
A szakszervezeti képviselőt az a szervezet küldhetné a testületbe, amelynek taglétszáma eléri a kutatóhálózat munkavállalóinak legalább tíz százalékát. Az MTA elnöke és a Fiatal Kutatók Akadémiája által delegált egy személy tanácskozási joggal vehetne részt a legfőbb döntéshozó szerv munkájában. A Vezetőtestület mellett Tudományos Tanácsadó Testület és Intézményvezetői Kollégium segítené a szakmai, illetve intézményi szempontok érvényesítését.
Önálló intézetek, MTA-előtaggal
A javaslat szerint a kutatóintézetek önálló jogi személyekké válnának, és nevükben megjelennének az MTA kezdőbetűi. Ez a változás nem pusztán elnevezési kérdés: az intézetek saját jogi státuszt kapnának, miközben a kutatóhálózaton belül továbbra is közös rendszerben működnének.
A finanszírozás az MTA költségvetési fejezetébe kerülne. Az állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjoga nem változna, vagyis azok továbbra is a Magyar Állam tulajdonában maradnának. A vagyonkezelői jogot azonban a kutatóhálózat, illetve az egyes intézetek kapnák meg. A dolgozók munkáltatója az adott kutatóintézet lenne, a tervezet ugyanakkor rögzíti, hogy a munkabérük nem változik.
Az intézetekhez kerülhetnek a szellemi alkotások jogai
A munkaviszony keretében létrehozott szellemi alkotások vagyoni jogai a jövőben nem a központi hálózatot, hanem az érintett kutatóintézeteket illetnék meg. Ez a szabály a kutatási eredményekhez kapcsolódó intézményi felelősséget és hasznosítási lehetőségeket rendezné újra, miközben a mindennapi munkáltatói jogokat is közelebb vinné az egyes kutatóhelyekhez.
A tervezet az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került négy humán tudományi kutatóközpont jövőjét is rendezi. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont jogutódlással térhet vissza a kutatóhálózatba. Ezek az intézmények a hálózat kutatóintézeteiként működnének tovább.
Az átszervezésre 2027. február 1-jén kerülhetne sor, amennyiben erről az ELTE Szenátusa határoz. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése november 21-én zárul le, így a most ismertetett szabályok még a jogalkotási folyamat részét képezik, és a végleges rendelkezések változhatnak.
A HUN-REN szerint kiszámíthatóbb működés jöhet
Stipsicz András, a HUN-REN elnöke a tervezet kapcsán úgy értékelt, hogy az új szabályozás megteremtheti a stabilitás és a kiszámíthatóság feltételeit a kutatási infrastruktúrában és a működési környezetben. Álláspontja szerint erre azért lehet szükség, mert az elmúlt mintegy hét évben több átalakítás is érintette a kutatóhálózatot.
- A HUN-REN új neve Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat lehet.
- Az MTA gyakorolhatja az alapítói jogokat, a döntéshozó szerv pedig tizenegy szavazati jogú tagból állhat.
- A kutatóintézetek önálló jogi személyekké válhatnak, az ELTE négy kutatóközpontja pedig 2027-ben visszakerülhet a hálózatba.
