Emelkedő index, nagyobb forgalom
Jelentős heti emelkedéssel zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe: a BUX pénteken 145 257,34 ponton fejezte be a kereskedést. Ez 3208,75 pontos, vagyis 2,26 százalékos növekedés az előző hét záróértékéhez képest. A piaci aktivitás szintén élénkült, a heti forgalom 126,98 milliárd Ft volt, szemben az előző héten mért 104,67 milliárd Ft-tal.
A vezető részvények többsége erősödött, egyedül a Richter teljesített gyengébben az előző heti szinthez viszonyítva. A részvénypiaci mozgás azonban csak a gazdasági kép egyik része: a héten közzétett értékelések és kormányzati programok alapján a befektetők számára továbbra is meghatározó kérdés a költségvetés fenntarthatósága.
| Mutató | Aktuális érték | Változás |
|---|---|---|
| BUX záróértéke | 145 257,34 pont | +2,26 százalék hetente |
| Heti tőzsdei forgalom | 126,98 milliárd Ft | 104,67 milliárd Ft-ról nőtt |
| Fitch 2026-os hiányvárakozása | a GDP 7,3 százaléka | alapforgatókönyv |
| Fitch 2027-es hiányvárakozása | a GDP 5,4 százaléka | alapforgatókönyv |
A hiány és az eurófeltételek kerültek előtérbe
A Fitch Ratings szerint Magyarország 2027-re vonatkozó költségvetési terve és a középtávú hiánycélok összhangban állnak azzal a kormányzati szándékkal, hogy az ország 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Ez nem jelent automatikus csatlakozást, hanem azt, hogy a tervezett gazdaságpolitikai pályát a hitelminősítő az euróövezeti tagság előfeltételeihez igazodónak látja.
A hitelminősítő ugyanakkor kockázatként emelte ki, hogy hiteles költségvetési reformok nélkül, illetve abban az esetben, ha nem sikerül megállítani az államadósság növekedését, leminősítés következhet. A Fitch alapforgatókönyve szerint a költségvetési hiány 2026-ban a GDP 7,3 százalékát, 2027-ben pedig 5,4 százalékát érheti el. A két adat azt mutatja, hogy a hiány mérséklődésével számolnak, de a költségvetési egyensúly helyreállítása így is többéves feladat marad.
A kormány középtávú programja
A kormány középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programja három kiemelt célt határoz meg: a magyar növekedési modell átalakítását, az államháztartási egyensúly helyreállítását, valamint az euró bevezetéséhez szükséges feltételek megteremtését. A program stratégiai időhorizontja 2030, vagyis a célkitűzés nem egyetlen költségvetési év döntéseire, hanem több év gazdaságpolitikai lépéseire épül.
- a növekedési modell átalakítása;
- az államháztartási egyensúly javítása;
- az euró bevezetési feltételeinek teljesítése;
- az államadósság emelkedésének megállítása.
A program megítélésében ezért nemcsak a tervezett intézkedések, hanem a végrehajtás hitelessége is kulcsfontosságú lesz. A Fitch jelzése alapján a költségvetési pálya fenntarthatósága közvetlenül befolyásolhatja Magyarország finanszírozási megítélését. Ez a pénzpiacokon azért lényeges, mert a hitelminősítői besorolás a befektetői kockázatértékelés egyik fontos támpontja.
A Gondosóra-program szerződése is napirenden volt
A heti piaci összefoglaló kitért a 4iG Gondosóra-programhoz kapcsolódó szerződésére is. A társaságot a szolgáltatás miatt támadások érték, a vállalat azonban visszautasította a túlárazásra vonatkozó állításokat. Közlése szerint a 2022 és 2026 közötti szolgáltatási időszak egészében 66,8 milliárd Ft nettó árbevétellel számol, miközben az ötéves átlagban az árbevétel-arányos eredmény 4,8 százalék lehet.
A vállalat érvelése szerint a díj nem kizárólag a program működtetését és a gondosórák biztosítását fedezte, hanem az informatikai fejlesztést, valamint a háttér-infrastruktúra létrehozását is. A szerződés 2026 végén jár le, ezt követően a szolgáltatást az állam működteti tovább. A 4iG szerint a szerződés lezárásakor fejlesztési költségen számolva mintegy 30 milliárd Ft értékű szoftvert és eszközt ad át térítésmentesen állami tulajdonba, ezért a jövő évi költségvetési keret nem hasonlítható össze közvetlenül a korábbi díjakkal.
A heti tőzsdei emelkedés tehát kedvező piaci fejlemény, de önmagában nem írja felül a költségvetési kockázatokat. A BUX teljesítménye és a forgalom növekedése mellett a befektetők számára továbbra is az lesz a döntő, hogy a kormány miként mérsékli a hiányt, megállítja-e az államadósság növekedését, és mennyire meggyőzően hajtja végre a 2030-ig kijelölt gazdaságpolitikai programot.
