A tudomány és a szabadság kapcsolata került a középpontba
Megnyílt november 3-án a Jubileumi Tudományünnep, a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára bicentenáriumi emlékéveit lezáró rendezvénysorozat. Az idei program a „Szabadság és tudomány” címet viseli, és az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója előtt is tiszteleg. A nyitóünnepséget az Akadémia székházának Dísztermében tartották, ahol tudományos előadások hangzottak el, valamint átadták az MTA 2026. évi tudományos díjait.
A megnyitón Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára és az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a tudomány társadalmi szerepe nem merül ki az új ismeretek létrehozásában. Szerinte a kutatási eredményeknek el kell jutniuk az emberekhez, hozzá kell járulniuk a világ megértéséhez, és segíteniük kell a megalapozott döntéseket. Ez a megközelítés a tudományt nem elszigetelt intézményi tevékenységként, hanem a közélet és a társadalom működését befolyásoló rendszerként mutatja be.
„A szabadság hiányos állapotának bármely válfaja mélyen összeférhetetlen a tudományos megismerés autonómiájával.”
Kecskeméti Gábor beszédében az Akadémia tudományos tanácsadói feladatáról is szólt. Állítása szerint az intézménynek az elmúlt években lényegében nem volt kormányzati partnere. Felidézte azt is, hogy az Akadémia a kétszázadik évfordulóját úgy ünnepelte meg, hogy közben az akkori kormányzat ideológiai holdudvara, valamint annak sajtója és médiája éles támadásokat intézett ellene. A főtitkár ezt „brutális, méltatlan hangnemű, kifejezetten fenyegető, sötét történelmi időket idéző hecckampányként” jellemezte.
A hitelesség és az autonómia kérdése
A főtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy a támadások nem rendítették meg az Akadémia társadalmi pozícióját. A rendezvényen ismertetett állítása szerint a friss felmérések is azt mutatják, hogy az intézmény kivételes hitelessége és társadalmi elfogadottsága megmaradt. A beszéd ezzel a tudományos autonómia intézményi feltételeit és a közbizalom jelentőségét kapcsolta össze.
A tudományos autonómia lényege a megnyitón elhangzottak alapján az, hogy a kutatók és intézmények a tudományos megismerés szabályai szerint dolgozhassanak. A rendezvény címe ezt a szabadságot történelmi összefüggésbe helyezte: az 1956-os forradalom felidézése arra is alkalmat adott, hogy az Akadémia vezetői a politikai és társadalmi szabadság törékenységéről beszéljenek. A program ezért egyszerre emlékező és jelen idejű: a múlt eseményeire utalva a kutatás mai működésének feltételeit is értelmezi.
Pósfai Mihály, az MTA elnöke a főtitkári nyitóbeszéd után köszöntötte a résztvevőket. Az 1956-os forradalomról megemlékezve arra figyelmeztetett, hogy a szabadság nem magától értetődő. Felidézte azokat, akiknek életét és tudományos pályáját a történelem törte ketté, majd a következő kutatónemzedékek számára biztosítandó feltételekről beszélt.
Novemberben folytatódik a rendezvénysorozat
A Jubileumi Tudományünnep nem egyetlen eseményre korlátozódik: az egész novemberre meghirdetett programsorozatra az Akadémia minden érdeklődőt vár. A nyitónap fő elemei a forrásban szereplő adatok szerint a következők voltak:
- a „Szabadság és tudomány” című rendezvénysorozat megnyitása;
- tudományos előadások a Magyar Tudományos Akadémia székházában;
- az MTA 2026. évi tudományos díjainak átadása;
- megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.
| Rendezvény | Időpont és jelentőség |
|---|---|
| Jubileumi Tudományünnep | Novemberben zajló programsorozat |
| Nyitóünnepség | November 3., az MTA székházának Díszterme |
| Kapcsolódó évforduló | Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója |
A megnyitó üzenete így több szinten is értelmezhető. Az Akadémia bicentenáriumi emlékéveinek lezárása az intézmény történeti folytonosságát hangsúlyozza, az 1956-os évforduló pedig a szabadság politikai és társadalmi jelentését emeli a középpontba. A vezetők felszólalásai szerint a tudomány akkor tudja betölteni közfeladatát, ha autonóm módon működhet, eredményei hozzáférhetővé válnak, és a társadalom megalapozott döntéseit szolgálják.
