64 százalékkal kevesebb szemes kukorica termett Magyarországon 2026-ban, mint egy évvel korábban, miközben a termesztésbe vont terület is jelentősen zsugorodott. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 472 883 hektárról összesen 1 398 752 tonna kukoricát takarítottak be. A romló termés eredményeként az ország kukoricaellátása egyre nagyobb mértékben függhet a külföldi beszállításoktól.
Kevesebb terület, alacsonyabb hozam
A visszaesés nem egyetlen mutató romlásából következett. A gazdálkodók két év alatt csaknem 285 ezer hektárral, mintegy harmadával csökkentették a kukorica termőterületét, az idei betakarításkor pedig a ténylegesen művelt földeken is gyenge eredmény született. Az átlaghozam hektáronként 2,96 tonna volt, szemben a 2025-ben elért 5,3 tonnával.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már tavaly is komoly visszaesés történt: 2025-ben 27 százalékkal kevesebb kukorica termett, mint egy évvel korábban. A mostani adatok ehhez képest újabb, még meredekebb romlást jeleznek. A folyamat azt mutatja, hogy a termelési kapacitás szűkülése és az alacsony hozam egyszerre nehezíti az ágazat helyzetét.
| Mutató | 2025 | 2026 | Változás |
|---|---|---|---|
| Betakarított kukorica | – | 1 398 752 tonna | -64% éves alapon |
| Átlaghozam | 5,3 tonna/hektár | 2,96 tonna/hektár | jelentős csökkenés |
| Várható import a 2026/2027-es gazdasági évben | – | 2 millió tonna | előrejelzés |
Az aszály területenként eltérő károkat okozott
A termésátlagok között rendkívül nagy különbségek alakultak ki az ország egyes részei között. Csongrád-Csanád vármegyében 1,1, Békésben 1,4 tonna kukorica jutott egy hektárra, miközben Zalában 5,75, Baranyában pedig 5,1 tonnás átlagot értek el. A területi eltérés arra utal, hogy az időjárási körülmények és a termőhelyi adottságok erősen meghatározták az idei eredményeket.
A kedvezőtlen hozamok hátterében az AKI által ismertetett adatok szerint elsősorban az aszály és a tartós hőstressz állt. A növénytermesztést közben a magas termelési költségek is szorítják, így a gyengébb betakarítás nem pusztán kisebb mennyiséget, hanem szűkebb gazdálkodói bevételt is jelent. Ez megnehezítheti a következő időszak vetőmag-, műtrágya-, üzemanyag- és növényvédőszer-költségeinek finanszírozását is.
Az import lehet a hazai hiány pótlásának eszköze
A Magyar Gabonaszövetség előrejelzése szerint a 2026/2027-es gazdasági évben 2 millió tonna kukorica behozatalára lehet szükség Magyarországon. Ez a várakozás a most betakarított hazai szemeskukorica-mennyiség mintegy másfélszerese. Fontos ugyanakkor, hogy ez egyelőre becslés: nem már megrendelt vagy ténylegesen behozott árumennyiségről van szó.
A külföldi termék jelenléte már most is érzékelhető a magyar piacon. A KSH adatai szerint 2026 januárja és szeptembere között 493 407 tonna kukoricát importáltak. Ha az év hátralévő részében és a következő gazdasági évben is jelentős marad a behozatal, a hazai termelés visszaesése az ellátási lánc több pontján éreztetheti hatását.
A kukorica visszaszorulása az egész ágazatra hat
A kukorica a mezőgazdasági termelés egyik meghatározó növénye, ezért a termőterület és a hozam csökkenése túlmutat az egyes gazdaságok eredményén. A kisebb hazai kínálat miatt nőhet az import szerepe, miközben a gazdálkodóknak a magasabb költségek és a szélsőséges időjárás mellett kell fenntartható termelési döntéseket hozniuk.
- A kukorica termőterülete két év alatt csaknem 285 ezer hektárral csökkent.
- Az idei hektáronkénti átlaghozam 2,96 tonnára esett.
- Az iparági várakozás szerint akár 2 millió tonna import válhat szükségessé.
A rendelkezésre álló adatok alapján 2026 a magyar kukoricatermesztés eddigi egyik legsúlyosabb éve lett. A visszaesés egyszerre érinti a termelési volumenét, a gazdaságok bevételi lehetőségeit és az ország külpiaci kitettségét. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a hazai termelők képesek-e alkalmazkodni a tartósan kedvezőtlen időjárási körülményekhez, vagy tovább folytatódik a kukorica kiszorulása a magyar földekről.
