Fokozatos átalakításban gondolkodik a vállalat
A Magyar Suzuki az esztergomi gyártás teljes rendszerének lépésről lépésre történő korszerűsítésével alakítaná ki az adatokra épülő, intelligens üzemet. A vállalat nem új gyár felépítésében látja a következő időszak fő irányát, hanem a már működő termelési folyamatok továbbfejlesztésében. A tervekről Novák Gyula gyárigazgató beszélt a november 12-én, Herceghalmon megrendezett TECHTOGETHER+ járműipari konferencián.
Az esztergomi üzem több mint 35 éve működik Magyarországon, jelenleg a Vitara és az S-Cross modellek gyártása zajlik benne. A bemutatott fejlesztések hátterében több, egymással összefüggő szempont áll: a vállalat csökkentené az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást, miközben meg kell felelnie a magasabb minőségi elvárásoknak is. A korszerűsítés irányát emellett a munkaerő- és szaktudáshiány, valamint a rugalmasabb termelés iránti igény is meghatározza.
Robotok végzik a megterhelőbb feladatokat
Az átalakulás első fontos területe az automatizálás. Az üzemben egyre több olyan munkafolyamatot adnak át robotoknak, amely korábban fizikailag megterhelő volt, vagy tartósan kedvezőtlen testhelyzetet követelt meg a dolgozóktól. A karosszériagyártásban már gépek végzik egyes alkatrészek csavarozását. Egyetlen járműnél körülbelül 70 kötőelem rögzítését is elvégezhetik, miközben a művelet során keletkező adatok a minőség ellenőrzését is segítik.
Ez a működés nem egyszerűen a kézi munka kiváltását jelenti. A csavarozási folyamatokból származó adatok nyomon követhetőbbé teszik a gyártást, és információt adnak arról is, hogy a szerelés a meghatározott feltételek szerint történt-e. A gyárigazgatói ismertetés alapján az automatizált berendezések és az adatgyűjtés együtt teremthetik meg a későbbi, összekapcsoltabb termelési rendszer alapját.
Önálló járművek mozgatják az alkatrészeket
A belső logisztikában szintén új megoldások jelentek meg. Az alkatrészek szállításában önállóan közlekedő járművek vesznek részt. Ezek előre kijelölt útvonalakon haladhatnak, de szükség esetén rugalmasan is megválaszthatják a haladási irányt, és az akadályokat is képesek kikerülni. A technológia célja a kézi anyagmozgatás mérséklése, valamint az abból eredő hibák számának csökkentése.
- robotok segítik a karosszéria egyes szerelési műveleteit;
- önálló járművek szállítják az alkatrészeket a gyártáson belül;
- adatok támogatják a szerelés és a minőség ellenőrzését;
- kamerás rendszerek vizsgálják a termékek minőségét.
A fejlesztési irányok az esztergomi üzem több pontját érintik, a gyártósoroktól a belső szállításon át az ellenőrzési folyamatokig. A vállalat közlése szerint a kamerás minőség-ellenőrzés a termékek vizsgálatát támogatja, míg a korszerű nyomatékszabályozó-rendszerek a szerelési műveletek adatait kezelik. A cél nem egyetlen technológia bevezetése, hanem a termelés fokozatos összekapcsolása.
Energia, minőség és munkaerő
A Suzuki esztergomi működésében a korszerűsítési törekvések egyszerre szolgálnak gazdasági, környezeti és munkaszervezési célokat. Az alacsonyabb energiaigény és a kisebb kibocsátás a vállalat által megjelölt szempontok között szerepel, miközben a robotizáció a nehezebb feladatok átvételével változtatja meg a munkafolyamatokat. A növekvő minőségi elvárások miatt egyre fontosabbá válik, hogy a gyártás egyes lépéseiről pontos és felhasználható adatok álljanak rendelkezésre.
| Fejlesztési terület | Alkalmazott megoldás | Megjelölt cél |
|---|---|---|
| Karosszériagyártás | Robotizált csavarozás | Megterhelő feladatok kiváltása, ellenőrizhetőbb folyamat |
| Belső logisztika | Önállóan közlekedő szállítójárművek | Kevesebb kézi anyagmozgatás és hiba |
| Minőségbiztosítás | Adatgyűjtés és kamerás vizsgálat | A gyártás minőségének támogatása |
Az esztergomi gyárban zajló átalakítás így nem egyetlen beruházásként, hanem folyamatos fejlesztési folyamatként jelenik meg. A Magyar Suzuki a meglévő termelési rendszer korszerűsítésével kíván eljutni az intelligens, adatvezérelt működésig. Ennek részleteit Novák Gyula a járműipari konferencián mutatta be; a bemutatott irányok alapján a robotizáció, az önálló anyagmozgatás és a minőségellenőrzés digitalizálása a következő évek gyári működésének meghatározó elemei lehetnek.
