Új szabályokkal készülne a főváros a szélsőséges időjárásra
A Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén elfogadott egy olyan jogszabály-módosítási csomagot, amely a hőség és az energiaválság tapasztalataiból indul ki. A kezdeményezés lényege, hogy az önkormányzatok nagyobb lehetőséget kapjanak a klímaváltozás helyi következményeinek kezelésére. A csomag kilenc terület szabályozását érintené, a víz helyben tartásától a várostervezésen át a levegőminőségig.
A közgyűlés ülésén összesen 41 javaslat szerepelt napirenden, ezek közül a zöldügyi előterjesztés emelkedett ki. A javaslat nem egyetlen beruházásról szól, hanem arról, hogy a városi döntésekben milyen súllyal jelenjenek meg a fák, a zöldfelületek, a vízvisszatartás és a természetes megoldások. A cél a jelenlegi, sok esetben elavult szabályok és gyakorlatok átalakítása lenne.
A fasor nem díszlet, hanem városi infrastruktúra
A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme egy önálló Települési Zöld- és Kékinfrastruktúra Törvény megalkotása. Ennek értelmében a zöldfelületeket, a fákat, a vízmegtartásra alkalmas területeket és a természetközeli megoldásokat nyilvántartani, megtervezni, finanszírozni és védeni kellene. A megközelítés szakítana azzal a gyakorlattal, amelyben a növényzet és a városi vízfelületek másodlagos szempontként jelennek meg az utak, az épületek vagy a közművek mellett.
A javaslat szerint a zöld- és kékinfrastruktúrának egyenrangú városi infrastruktúraként kellene megjelennie a közművek és a közutak mellett. Ez a szemlélet a városi fasorokra is kiterjedne: a fák nem pusztán esztétikai elemek lennének, hanem a települési környezet működéséhez szükséges erőforrások. A csomag ugyanakkor a fővárosi tervezésben is nagyobb szerepet adna az önkormányzatnak, és önálló fővárosi főmérnöki feladatkör létrehozását is javasolja.
Vízmegtartás, ivóvízbázisok és környezeti vizsgálatok
A szabályozási elképzelések között szerepelnek a csapadékvíz helyben tartását segítő rendelkezések. A csomag a víztakarékosságot és az ivóvízbázisok védelmét is erősítené. A felsorolt célok alapján a városi vízgazdálkodás nem kizárólag a gyors elvezetésről szólna, hanem arról is, hogy a lehulló csapadékból minél több maradjon a települési rendszerben.
| Érintett terület | A javaslat iránya |
|---|---|
| Csapadékvíz | A víz helyben tartását segítő szabályok |
| Ivóvíz | A vízbázisok védelmének erősítése |
| Várostervezés | Nagyobb önkormányzati szerep |
| Zöld- és kékinfrastruktúra | Nyilvántartás, tervezés, finanszírozás és védelem |
A csomag a környezeti vizsgálatok, valamint a kiemelt beruházások szabályainak korszerűsítését is napirendre venné. Ezek a változtatási irányok azt szolgálnák, hogy a városi és környezeti szempontok már a tervezés korábbi szakaszában megjelenjenek. A forrásban nem szerepel, hogy az egyes jogszabályok pontosan mikor és milyen formában változnának.
Kerületenként követnék a lombkorona alakulását
Gerzsenyi Gabriella képviselő külön módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez. Ebben azt kezdeményezte, hogy a városi zöldfelületek és a lombkorona-borítottság nettó csökkenésének tilalmát kerületi bontású felmérés és folyamatos nyomon követés támassza alá. A kerületi bontás lehetővé tenné, hogy ne csak fővárosi összesítés készüljön, hanem az egyes városrészek változásai is láthatóvá váljanak.
A módosítás további elemei között uniós jogszabályok átültetése, a hőségriasztásokhoz kapcsolódó egészségvédelmi intézkedések, valamint a munkáltatók hőség idején fennálló kötelezettségei szerepelnek. A javaslat a hűsítő közösségi terek önkormányzati feladatként való elismerését is felvetette. Ez a kérdés különösen a tartós forróság idején válhat fontossá azokban a városrészekben, ahol kevés az árnyékos közterület.
Energiaközösségek és levegőminőség is bekerült a csomagba
A jogalkotási csomag nemcsak a fák és a vizek védelmével foglalkozik. A tervezett változtatások érintik a városi vizek és erdők védelmét, az energiaközösségek és az energiamegosztás feltételeit, valamint a helyi komposztálást. A levegőminőség javítása és a biztonságos közterületi munkavégzés szintén a felsorolt témák között van.
- a csapadék helyben tartása és a víztakarékosság;
- a zöldfelületek és a lombkorona-borítottság követése;
- a hőség idején alkalmazható egészségvédelmi intézkedések;
- az energiaközösségek és a helyi komposztálás szabályozása.
A most elfogadott csomag jelentősége ezért túlmutat egyetlen közgyűlési döntésen: közös keretbe rendezné azokat a városi feladatokat, amelyek a hőhullámok, az aszályos időszakok, a vízgazdálkodás és az energiahasználat miatt egyre gyakrabban kerülnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek elé. A következő lépésekről, valamint a módosítások pontos végrehajtási rendjéről a közlés nem tartalmaz részletes tájékoztatást.
