November 4-től kereshetővé váltak az 1990 előtti kommunista állambiztonsági rendszer ügynökeinek és informátorainak fennmaradt nyilvántartásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A közzétett adatok Heveshez is kapcsolódnak: a születési hely alapján 1111 Hevesben született személy neve vagy adata szerepel a megmaradt anyagok között.
A szám azonban nem jelenti azt, hogy ennyi ember a későbbi életében is a megyében lakott, illetve azt sem, hogy valamennyien helyben végeztek állambiztonsági tevékenységet. A nyilvántartásban ugyanis nem lehet lakóhely szerint keresni, csak a születési hely alapján. Így az adatok Heves történetének fontos, ám önmagukban nehezen értelmezhető lenyomatai: a megyében születettek közül sokan máshol élhettek, miközben más térségekből Hevesbe is érkezhettek olyanok, akik szerepeltek a nyilvántartásokban.
Eger, Hatvan és Gyöngyös adta a legtöbb nevet
A születési helyek szerinti bontásban Eger áll az első helyen, 133 bejegyzéssel. Hatvanból 112, Gyöngyösről 81 személy szerepel. A következő csoportot Heves 54, Füzesabony 39, Recsk 27, Erdőtelek 26 és Tiszanána 22 születettje alkotja. Ezek a számok nem rangsort jelentenek a települések történelmi szerepéről, és nem alkalmasak arra sem, hogy önmagukban következtetni lehessen az érintettek későbbi életútjára.
| Születési hely | Nyilvántartott személyek száma |
|---|---|
| Eger | 133 |
| Hatvan | 112 |
| Gyöngyös | 81 |
| Heves | 54 |
| Füzesabony | 39 |
| Recsk | 27 |
| Erdőtelek | 26 |
| Tiszanána | 22 |
A fennmaradt adatok minősége településenként is eltérő. Az egri és gyöngyösi születésűek esetében több alkalommal megmaradt a 6-os karton, amely a néven túl további adatokat, köztük az érintett foglalkozását is tartalmazhatja. A vidéki településekhez kapcsolódó bejegyzések jelentős része ezzel szemben csak mágnesszalagon maradt fenn. Ez a különbség meghatározza, hogy egy-egy névhez mennyi ellenőrizhető információ társítható.
A névsor nem azonos a teljes történettel
A rendszerváltás időszakában az állambiztonság civil kapcsolataira vonatkozó iratok jelentős részét megsemmisítették. A papíron megőrzött dokumentumok mellett bizonyos adatok mágnesszalagokon maradtak fenn, ezért a most elérhető adatbázis sem ad teljes képet a korszak működéséről. A hiányzó iratok miatt egy név megjelenése és egy teljes történet megismerése között jelentős különbség van.
Rainer M. János történész szerint az iratok nyilvánossága indokolt, de a fennmaradt állomány töredékessége miatt a neveket sok esetben nem lehet majd összefüggő történetté rendezni.
„Az ügynökakták néhány napig érdekesek lesznek, de történeteket nem tudunk hozzájuk kapcsolni” – fogalmazott Rainer M. János.
A megjegyzés Heves szempontjából különösen fontos. A kisebb településekhez kapcsolódó, mágnesszalagon őrzött adatok önmagukban kevés támpontot adhatnak, és a születési hely sem árulja el, hogy az érintett mikor, hol és milyen körülmények között került kapcsolatba az állambiztonsági szervekkel. A név tehát nem bizonyíték egy teljes életpályára, még kevésbé helyettesíti a részletes iratkutatást.
Februárig újabb iratok válnak kereshetővé
A november 4-i közzététel az úgynevezett 6-os kartonokra, a B-naplókra és a mágnesszalagok „H” adattárára terjed ki. A levéltárban őrzött B-, vagyis beszervezési dossziék kereshetővé tétele későbbi ütemben történik: erre a jogszabályi előírások szerint 2027. február 25-ig kerülhet sor. A két időpont között ezért változhat az egyes nevekhez kapcsolható információk mennyisége.
- November 4-től: a 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok „H” adattára kereshető.
- 2027. február 25-ig: a levéltárban őrzött B-dossziék hozzáférhetővé tétele várható.
- Hevesi korlát: a keresés születési hely szerint lehetséges, lakóhely alapján nem.
A most megnyílt anyagok így egyszerre jelentenek történelmi adósságtörlesztést és kutatási kezdetet. A több mint három évtizeddel a rendszerváltás után elérhetővé tett adatok helyi neveket is tartalmaznak, de a hevesi vonatkozások értelmezéséhez türelemre, összevetésre és a később hozzáférhetővé váló dossziék vizsgálatára lesz szükség. A nyilvánosság önmagában nem állítja helyre az elveszett iratokat, de megmutatja, milyen töredékekből kell újraolvasni a megye és az ország közelmúltját.
