Budapest megkapta az egyszeri 120 milliárdot, de 90 milliárdot azonnal levontak

Gyors pénzügyi megoldás, korlátozott mozgástér

Megérkezett a kormány által meghirdetett 120 milliárd forintos egyszeri támogatás a Fővárosi Önkormányzat számlájára, ám a bejelentés gyakorlati következményei jelentősen szűkítik a főváros rendelkezési jogát: az összegből 90 milliárd forintot szolidaritási befizetésként levontak, így a fővárosnak ténylegesen rendelkezésre álló összeg mintegy 30 milliárd forint – közölte Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen, a 24.hu összefoglalója szerint.

A megállapodás része a szándék, hogy a kormány és a főváros hosszabb távú együttműködésben rendezze Budapest pénzügyeit, a mostani egyszeri transzfer pedig azonnali likviditást biztosítson. A kormány ugyanakkor feltételeket is szabott: a forrás átutalása mellett költségvetési felügyelőt rendelnek a főváros mellé, és jövő évre 20 milliárd forint megtakarítást várnak el.

Mi marad a költségvetésből, mire számíthatnak a budapestiek?

A rendelkezésre álló 30 milliárd forint céljairól, elkülönített felhasználásáról a háttérbeszélgetés részletei szerint elsősorban az év végi működés biztosítása szerepel. Vitézy Dávid közlekedési miniszter nyilatkozata szerint az egyszeri támogatás hozzájárulhat a folyamatban lévő perek lezárásához, ugyanakkor a fővárosi költségvetés feletti közvetlen állami ellenőrzés erősödik a felügyelő kinevezésével.

Az október eleji megállapodás keretében a felek továbbá rendezik a parkolás rendszerére vonatkozó kérdéseket: a megállapodás értelmében a főváros átvenné a parkolás kezelését a kerületektől, és a bevételekből útalapot hoznának létre. Ezt a javaslatot azonban több kerületi polgármester ellenezte, mert szerintük nem egyeztettek megfelelően velük.

• Egyszeri támogatás: 120 000 000 000 Ft
• Azonnal levont összeg: 90 000 000 000 Ft (szolidaritási befizetésként)
• Fővárosnak maradó összeg: 30 000 000 000 Ft
• Elvárt megtakarítás 2027-re: 20 000 000 000 Ft

„A támogatással a jelenleg zajló pereket is lezárjuk, és a főváros év végi működése biztosított lesz” — mondta Vitézy Dávid a megállapodás kapcsán.

Átláthatóság, felügyelet, és vita a parkolási bevételekről

A megállapodás egyik kritikus pontja a költségvetési felügyelő kinevezése: az állami felügyelet megerősítése azt jelenti, hogy a főváros döntési mozgástere szűkülhet bizonyos pénzügyi kérdésekben. A kormány elvárása szerint ez a kontroll segít abban, hogy a források a megcélzott működési és jogi kötelezettségek fedezetére használódjanak fel.

Ugyancsak vitás pont marad a parkolási rendszer centralizálása. A kormány és a főváros között megkötött megállapodás arra irányul, hogy a parkolás bevételeit a főváros kezelje, és ezekből útalapot hozzanak létre. Több kerületi polgármester tiltakozása azonban azt mutatja, hogy a részletszabályok és az átadás feltételei még nem rendezettek, és politikai konfliktus forrásai lehetnek a következő hónapokban.

Összességében a 120 milliárdos transzfer rövid távon likviditást teremt Budapest számára, de a tényleges rendelkezési jogokat jelentősen csökkentő, az utalás előtt végrehajtott 90 milliárdos levonás, valamint az állami felügyelet és a megtakarítási elvárás árnyalja a helyzetet. A főváros számára kulcskérdés lesz, hogy a megmaradó forrást milyen belső prioritásokra fordítja, és hogyan tud eleget tenni a kormány által elvárt 20 milliárdos megtakarításnak anélkül, hogy alapvető szolgáltatások sérülnének.

A következő hetekben a részletes költségvetési tervek és a felügyelő kinevezésének módja adhat választ arra, hogy a források milyen mértékben fordíthatók fejlesztésekre, vagy csupán a likviditás biztosítására szolgálnak. A parkolási rendszer kérdése és a kerületekkel való egyeztetés továbbra is politikai feszültséget rejthet magában.