A zenga.hu legfrissebb hirdetési adatai alapján Magyarország átlagos hirdetési négyzetméterára szeptemberben először emelkedett az egymillió forintos lélektani határ fölé. Az országos átlag 1 000 000 Ft/m² fölé kúszott, miközben a budapesti piac az idei évben kevésbé volt dinamikus: a fővárosi átlag szeptemberben 1 501 000 Ft/m² volt, ami gyakorlatilag a korábbi, év eleji szintekhez igazodik.
Mi áll a növekedés hátterében?
A zenga.hu elemzési vezetője, Futó Péter szerint az országos áremelkedés részben annak köszönhető, hogy az előző évi drágulási hullám most az olcsóbb térségeket is elérte. Bár augusztushoz képest öt megyében mértek árcsökkenést, összességében 1,3 százalékos havi emelkedés jelentkezett.
„A jelenlegi trendek alapján úgy tűnik, év végéig nem várható jelentős fordulat, és 2026 a stagnálás éveként vonul be a lakáspiac történetébe” — mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Futó felhívta a figyelmet arra is, hogy az átlagárak alakulását nemcsak a tényleges ármozgás, hanem a hirdetett ingatlanok összetétele is befolyásolja: ha több új építésű vagy jó állapotú lakás kerül fel a piacra, az emelheti az átlagot; fordított esetben, ha sok felújítandó lakás hirdetése jelenik meg, az csökkentheti azt.
Hol drágábbak a lakások?
A zenga.hu adatai szerint szeptemberben mindössze három megye volt drágább az országos átlagnál: Budapest (1 501 000 Ft/m²), Veszprém (1 056 000 Ft/m²) és Somogy (1 054 000 Ft/m²). Megyeszékhelyek közül Debrecen, Szeged és Veszprém lépték át az egymilliós határt.
| Hely | Átlagos hirdetési ár (Ft/m²) |
|---|---|
| Budapest | 1 501 000 Ft/m² |
| Veszprém megye | 1 056 000 Ft/m² |
| Somogy megye | 1 054 000 Ft/m² |
| Debrecen (megyeszékhely) | 1 096 000 Ft/m² |
| Szeged (megyeszékhely) | 1 039 000 Ft/m² |
| Győr (megyeszékhely) | 995 000 Ft/m² |
Budapesti jellegzetességek: stagnálás, de kerületi eltérések
Bár Budapesten az éves drágulás mértéke 2,9 százalékra mérséklődött az országos 8,9 százalékos növekedéshez képest, a főváros kerületei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Érdekes módon a budapesti kerületek mindegyikében az átlag meghaladta az egymillió forintos szintet. A legolcsóbb budapesti kerület, Csepel, átlagosan 1 009 000 Ft/m²-ért kínálják a lakásokat, ami mindössze 5 000 forinttal haladja meg az országos átlagot.
Az idei évben a fővárosi átlag nem ért el új rekordot; februárban 1 507 000 Ft/m²-ig emelkedett az ár, így a szeptemberi 1 501 000 Ft/m² a budapesti árak relatív stabilitását jelzi. Ez arra utal, hogy a budapesti kínálat és kereslet összetétele, valamint a nagyobb értékű hirdetések aránya kulcsszerepet játszik az átlagok alakulásában.
Következmények és rövid távú kilátások
Az elemzői értékelések szerint 2026 hátralévő részében nem várható éles fordulat: a piacot a stagnálás jellemzi majd, kivéve, ha a kormányzati Otthon Start program feltételeiben jelentős szigorítás történik. Futó Péter rámutatott, hogy amennyiben a jogosultak köre látványosan szűkül, az hatással lehet a keresletre és így az árakra is.
- Országos szintű drágulás: +1,3% havi, éves szinten 8,9%.
- Budapesti alakulás: mérsékelt növekedés, havi +0,7%, éves +2,9%.
- Árkülönbségek: megyei és kerületi eltérések továbbra is jelentősek.
A következő hónapokban a piac figyelni fogja az új hirdetések összetételét és a kormányzati intézkedéseket. A vásárlóknak és eladóknak egyaránt javasolt követni a hirdetési kínálat változását: az új építésű projektek és a jó állapotú lakások arányának növekedése továbbra is felfelé hajthatja az átlagárakat, míg a kevésbé korszerű, felújítandó ingatlanok nagyobb részesedése lefelé nyomhatja az átlagot.
Végezetül: bár az országos átlagszám elérte az egymilliós küszöböt, a piaci kép nem egységes — a helyi különbségek és a kínálat szerkezete továbbra is meghatározó tényezők.
