A nyári csapadékhiány és az abból adódó következmények súlyos megpróbáltatás elé állítják a zalai gazdálkodókat: késnek az őszi vetések, a gyomosodás és az árvakelések megjelenése miatt többlet növényvédelmi kezelésekre kényszerülnek, és ezzel együtt emelkednek a költségek. Az érintettek szerint nem csupán egy rossz szezonról van szó: a helyzet összetett, szerkezetileg is rontja a termelés kilátásait.
Hogyan alakult így?
A tarlóápolás elmaradása, amely a betakarítást követő fontos művelet lett volna, nem tette lehetővé, hogy a gyomok és az előző kultúra árvakelései a vetés előtt keljenek és mechanikai úton eltávolíthatók legyenek. A csapadékhiány miatt ezek a növények most az őszi vetéssel együtt kezdenek fejlődni, így a termelőknek már a növekvő állományban kell védekezniük, ami bonyolultabb és költségesebb.
„Katasztrofális a helyzet, ilyen szélsőséges, kiszámíthatatlan időszakra nem emlékszem, amely ennyire megnehezítette volna az őszi vetések elvégzését”
A fenti véleményt Simonfalvi Elemér, növényvédelmi szakmérnök, az Agrokem Kft. ügyvezetője fogalmazta meg. Hozzátette: az elmúlt negyven évben nem találkoztak ilyen szélsőséges nyári aszállyal Zalában.
Mely növények érintettek leginkább?
A forrásanyag külön kiemeli a repce és az őszi gabonafélék problémáit. A repcetáblákon a gyomosodás különösen súlyos, mert optimális csapadék esetén egyszerre indulna a kelés, és egy kezelés elég lenne; a mostani körülmények többszöri, költséges beavatkozást igényelnek. Emellett az őszi kultúrnövények fenológiai állapota határozza meg a védekezés hatékonyságát, így a kezelések időzítése kritikus.
Konkrét hatások a gazdaságra
- Késések az őszi vetésben — amely a hozamok csökkenéséhez vezethet;
- Többszöri növényvédelmi kezelések — növekvő üzemanyag-, vegyszer- és munkadíj-költségek;
- Növekvő kockázat a hozam ingadozására és esetleges minőségromlásra;
- Megnövekedett tervezési bizonytalanság — a gazdák nehezebben tudnak előre kalkulálni a vetésforgóval és a költségvetéssel.
Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb problémákat és rövid következményeiket:
| Probléma | Következmény |
|---|---|
| Nyári csapadékhiány | Késői vetés, gyomosodás, többletkezelések |
| Elmaradt tarlóápolás | Árvakelések együtt nőnek az őszi kultúrával |
| Repce- és gabonaállomány problémái | Többszöri növényvédelmi kezelés, költségnövekedés |
Mit jelent ez a gyakorlatban a zalai gazdáknak?
A jelen helyzetben a termelőknek rugalmasan kell reagálniuk: pontosan kell időzíteniük a növényvédelmi beavatkozásokat, több tételben kell megvásárolniuk a szereket, és előfordulhat, hogy bizonyos parcellákon eltérő vetési technikákat vagy fajtákat választanak a kockázat csökkentése érdekében. Mindez rövid távon likviditási feszültséget okozhat, különösen a kisebb gazdaságoknál.
Ugyanakkor a szakemberi vélemények alapján ami most zajlik, nem csak időszakos probléma: a klímaingadozás és a szélsőséges időjárás gyakoribbá válásával hosszabb távú alkalmazkodási stratégiákra lesz szükség a zalai gazdálkodásban is.
Következő lépések és lehetséges segédkezések
A termelők számára fontos lehet információt gyűjteni a rendelkezésre álló támogatásokról, biztosítási lehetőségekről és a szakmai tanácsadásról. Emellett a központi és helyi szakigazgatási szervek, a növényvédelmi tanácsadók, valamint a szaktanácsadó cégek szerepe felértékelődik a helyes beavatkozások és a költséghatékony védekezés megtervezésében.
A zalai határ most nem az a zöld, kiegyensúlyozott kép, amelyhez sok termelő hozzászokott — a nyár aszálya és az ősz nehézségei azonban reális, helyi gazdasági problémává formálódtak, amely megoldásért kiált.
