2026. október 20-án a japán űrügynökség (JAXA) H3 hordozórakétájával elindította az MMX elnevezésű, automata szondát, amelynek feladata a Mars Phobos nevű holdjáról kőzetmintát hozni a Földre. A küldetés tervezett időtartama öt év, és céljai között szerepel a Phobos és a Deimos eredetének tisztázása, valamint a Mars felé tervezett jövőbeli emberes küldetések előkészítése.
Mit vizsgál az MMX és miért fontos ez?
Az MMX (marsi holdak felfedezése) elsődleges célja a Phobos felszínéről történő kőzetmintavétel és ezek hazaszállítása a Földre. A misszió tudományos értéke abban rejlik, hogy a Mars két kis holdjáról – a Phobosról és a Deimosról – eddig meglepően kevés közvetlen minta áll rendelkezésre. A szonda adatai segíthetnek megválaszolni két alapvető kérdést: hogyan jöttek létre ezek a holdak, és miből állnak?
A Phobos és a Deimos eredetével kapcsolatban egymásnak ellentmondó elméletek léteznek: egyes kutatók szerint a két hold a Marsból kiszakadt anyagból keletkezett egy óriási becsapódás hatására, mások szerint befogott kisbolygók. A közvetlen minták és a közelből végzett mérések döntő információkat szolgáltathatnak az összetételről és így az eredetről.
„a Phobos és a Deimos ‘a Naprendszer legfontosabb, eddig nem megmászott hegycsúcsai’”
A JAXA misszióvezetőjének megfogalmazásában ennek a kettősnek nagy jelentősége lehet a jövőbeli marsi utazások szempontjából, mivel a holdak felderítése olyan technikai és tudományos ismereteket adhat, amelyek hasznosak lehetnek a Marsra irányuló későbbi emberes programok tervezésében.
Tervezett ütemezés és működés
A források szerint a szonda három fő modulból áll: az egyik az odajutást szolgálja, a másik a tudományos munkát végzi, a harmadik pedig a minták hazaszállításán dolgozik. A küldetés rövid távú tervei alapján a szonda a jövő augusztusban ér a Mars közelébe, majd körülbelül három éven át a Phobos közelében végez adatgyűjtést, ráadásul a teljes küldetés időtartama várhatóan öt év lesz.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 2026. október 20. | Indítás H3 rakétával |
| Jövő augusztus | Érkezés a Mars közelébe |
| Következő 3 év | Folyamatos megfigyelés és mintagyűjtés a Phobos mellett |
| Összesen | Tervezett küldetésidő: 5 év |
Az MMX tehát nemcsak egy egyszeri leszállást vagy rövid vizsgálatot jelent, hanem többéves, folyamatos megfigyelési és mintagyűjtési programot, amelyet a visszahozó modul egészít ki.
Kik kísérelték meg korábban és milyen tanulságok vannak?
A Phobosra korábban próbálkoztak leszállással más országok is: a szovjet-orosz küldetések sikertelenek voltak. A forrás szerint ma Oroszország már nem számít az űrkutatás élvonalába ugyanabban a szerepben, mint korábban, ezért az aktuális verseny főbb szereplői között ma elsősorban az Egyesült Államok, Kína és Japán említhetők. Az MMX emiatt is fontos mérföldkő lehet, mert siker esetén a japán misszió hozzájárulhat a Naprendszer kis égitestjeinek megismeréséhez és a nemzetközi űrkutatási együttműködéshez.
Összefoglalva: az MMX küldetés indítása mérföldkő a marsrendszer kutatásában. A következő évek adatai alapvetően alakíthatják a Phobos és Deimos eredetéről alkotott nézeteket, és közvetetten segíthetik a Mars felé tervezett emberes programok előkészítését — feltéve, hogy a hosszú, többéves küldetés a tervek szerint zajlik le.
