A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb járványügyi jelentése szerint a 41. heti adatok alapján Magyarországon három tömeges közösségi gyomor-bélrendszeri járvány történt, amelyekben összesen 275 ember betegedett meg.
Hol és hogyan tört ki a legtöbb eset?
Legnagyobb kiterjedésű esemény Pest vármegyében kezdődött szeptember 23-án. Egy közös főzőkonyháról ellátott négy óvoda és egy iskola tanulói, illetve dolgozói közül összesen 1 665 fő volt kitéve a fertőzésnek, közülük 193 fő betegedett meg (ebből 168 gyermek és 25 dolgozó). A betegek túlnyomó többségénél a vezető tünet a hányás volt, amelyhez hasmenés és hasi görcsök társult. Az esetek közül egy személy kórházi ellátást igényelt.
Budapest és Veszprém megye: különálló események
Budapesten szeptember 23. és 28. között egy általános iskolában és egy óvodában összesen 615 érintett közül 34 gyermek betegedett meg. A tünetek itt is hányás és hasmenés voltak, egy gyermek kórházi kezelést kapott. Mindkét intézmény közétkeztetését ugyanaz a főzőkonyha biztosította, ezért felmerült az étel eredetű fertőzés lehetősége, ám a vizsgálatok nem azonosították egyértelműen a kiváltó okot vagy a terjedés pontos mechanizmusát.
Veszprém vármegyében október 8-án egy idősotthonban kezdődött a harmadik járvány, ahol szintén tömeges megbetegedést észleltek az intézmény lakói körében. A jelentés ezzel kapcsolatban részleteket közöl a számokról és a vizsgálat megállapításairól.
Milyen kórokozókat találtak és mi derült a terjedésről?
Az öt beteg laboratóriumi vizsgálata során három esetben calicivírust mutattak ki. A hatóságok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a megbetegedések nem kizárólag a közétkeztetésben részesülők körében jelentkeztek, valószínűbbnek tartják a közvetlen személyes érintkezés útján történő terjedést.
A Pest megyei eseménynél a járványügyi osztály az élelmiszerbiztonsági hatósággal együtt vizsgálta annak lehetőségét, hogy a közétkeztetés közvetítette volna-e a fertőzést, de a vizsgálat lezárultával sem született olyan egyértelmű konklúzió, amely kizárólag az ételt tenné felelőssé.
Mit jelent ez az intézmények és a szülők számára?
A jelentés rávilágít arra, hogy a közösségi intézményekben — különösen óvodákban, iskolákban és idősotthonokban — kis csoportokban gyorsan terjedhetnek a gyomor-bélrendszeri fertőzések. Az NNGYK vizsgálata és az élelmiszerbiztonsági ellenőrzés együttes munkája fontos a forrás feltárásához, ugyanakkor a jelenlegi esetek alapján a személyes érintkezés és a fertőzött területek, tárgyak érintése is kulcsszerepet játszhatott a terjedésben.
- Figyelje a tüneteket: hányás, hasmenés, hasi görcsök — különösen gyermekek és idős személyek esetén.
- Gyakori kézmosás: a fertőzések terjedésének megakadályozásában alapvető szerepe van a helyes kézhigiénének.
- Takarítás, fertőtlenítés: közösségi helyeken és bölcsődékben, óvodákban folyamatosabb fertőtlenítés javasolt.
- Orvosi ellátás: súlyos hányás vagy kiszáradás jelei esetén keressék fel az orvost vagy sürgősségi ellátást.
| Helyszín | Érintettek száma | Meghatározott megbetegedés |
|---|---|---|
| Pest megye (4 óvoda, 1 iskola) | 1 665 (kitéve), 193 megbetegedés | calicivírus 3/5 laboreredmény |
| Budapest (1 iskola, 1 óvoda) | 615 (kitéve), 34 megbetegedés | nem egyértelmű ok |
| Veszprém megye (idősotthon) | (érintett szám a jelentésben) | (részletek a jelentés alapján) |
A járványügyi vizsgálatok lezárultak, a hatóságok az eredmények alapján tették meg megállapításaikat. A tapasztalatok ismét arra hívják fel a figyelmet, hogy a közösségi intézményekben a megelőzés egyszerre kíván technikai (élelmiszerbiztonság, tisztítás) és magatartásbeli (kézhigiénia, beteg személyek idejében történő elkülönítése) intézkedéseket.
Az NNGYK jelentése fontos alapot ad az intézményeknek és a döntéshozóknak a további megelőző lépések tervezéséhez és végrehajtásához.
