Kijev élesen elutasítja azt a nemzetközi kezdeményezést, amelyről a Wall Street Journal számolt be: Vlagyimir Putyin állítólag a következő hónapra csúcstalálkozót javasolt az Oroszország, a Egyesült Államok és Kína vezetői között. Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter hétfőn azt hangoztatta, hogy egy ilyen háromoldalú értekezlet nem a békét szolgálná, hanem éppen ellenkezőleg: lehetővé tenné az orosz elnök számára a háború további elnyújtását.
Ukrajna aggodalmai
Az Ukraine hivatalos álláspontját ismertető jelentések szerint Kijev attól tart, hogy a nagyhatalmi megbeszélések – ha figyelmen kívül hagyják Ukrajna szuverenitását és területi integritását – olyan kompromisszumokhoz vezethetnek, amelyek hosszú távon aláásnák az ország biztonságát és a nemzetközi jog érvényesülését. A francia hírtelevízió, France 24 beszámolója alapján Sybiha határozottan kijelentette, hogy a tervezett csúcs inkább Moszkva céljait szolgálná.
„A tervezett csúcstalálkozó csak elnyújtaná a háborút.”
Az ukrán vezetés szerint az ilyen típusú diplomáciai manőverek időnyerésre adnak lehetőséget az agresszor számára. Kijev szerint a tartós béke csak akkor lehetséges, ha azt az ukrán nép akarata és az ország területi egysége határozza meg – nem pedig olyan tárgyalások, amelyek alapfeltételei Moszkvát erősítik.
Nemzetközi háttér
A Wall Street Journal értesülése szerint a javaslat célja az lehetett, hogy olyan feltételek mellett tárgyaljanak a konfliktus lezárásáról, amelyek Moszkva számára kedvezőbbek. A kezdeményezés híreire a nemzetközi sajtóban vegyes reakciók jelentek meg; több szereplő figyelmeztet arra, hogy a békeépítésnek összehangolt, a sértett fél érdekeit tiszteletben tartó eljáráson kell alapulnia.
- Ukrajna: elutasító, aggályosnak tartja a nagyhatalmi egyeztetést.
- Oroszország: a javaslat nyilvánvalóan Moszkva kezdeményezése volt (WSJ szerint).
- Egyesült Államok és Kína: a részvételről vagy álláspontjukról a jelenleg rendelkezésre álló források nem részleteznek hivatalos, végleges döntést.
A nemzetközi közösség reakciói és a lehetséges következmények azonban túlnyúlnak a diplomáciai ülések egyszeri eseményén: a kérdés, hogy egy háromoldalú találkozó milyen jogi és politikai keretek között zajlana, alapvetően meghatározza majd annak hitelességét és hatékonyságát. Ukrajna álláspontja szerint a tárgyalásoknak mindenképp biztosítaniuk kell az érintett fél részvételét és érdekeinek védelmét.
Következmények és lehetséges forgatókönyvek
Ha a javasolt csúcstalálkozó létrejönne, több lehetséges kimenetel vetődik fel, amelyek közül egyik sem tekinthető előre borítékoltnak. Kijev attól tart, hogy:
- a találkozó legitimálná Moszkva pozícióját és politikai súlyt adna annak követeléseinek;
- a felek közötti megállapodás a háború gyors lezárása helyett hosszabb távú tűzszünetet vagy gyenge garanciákat eredményezhet;
- a tárgyalások során az ukrán érdekelteket érintő döntések kikerülhetik az érintettek, köztük Ukrajna bevonását.
Mindeközben a diplomáciai intenzitás egyre nő: a nemzetközi szereplők egy része a konfliktus mielőbbi politikai rendezését támogatná, mások pedig óvatosabb, többoldalú és nemzetközi jogi alapokra helyezett megközelítést szorgalmaznak. Az, hogy a tervezett csúcstalálkozó eleget tesz-e ezeknek a kritériumoknak, meghatározza majd valódi jelentőségét.
Amíg a résztvevők hivatalos meghívói és a tárgyalás napirendje nem tisztázott, Ukrajna álláspontja világos: a békefolyamat csak akkor lehet hiteles és tartós, ha az ukrán szuverenitás és területi integritás központi szerepet kap a döntésekben.
