Egy amerikai-magyar dokumentumfilm egri vetítése
Csütörtök késő délután az Uránia mozi vásznán láthatta a közönség Kovács Klaudia amerikai-magyar alkotását, A Lyukas Zászló című dokumentumfilmet. A vetítés az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódó program része volt; a bemutatót rövid köszöntővel nyitotta meg Gulyás László alpolgármester.
Az esemény különös jelentőséggel bírt Egerben: a rendezvény összekapcsolta a helyi közéletet és a történelmi emlékezet megőrzésének kultúráját. A filmről, amely magyar és angol nyelven készült, eddig Magyarországon több alkalommal vetítették, köztük budapesti fesztiválokon is; Egerben ez volt a vetítés harmadik alkalma, az 1956-os megemlékezések idején.
Mit kínál a film – többrétű szemlélet
A Lyukas Zászló több szempontból igyekszik megragadni az 1956-os eseményeket: egyszerre mutat utcai történeteket, személyes visszaemlékezéseket, és azt is vizsgálja, milyen nemzetközi hatása volt a forradalomnak. A film szereplői között megjelennek korabeli forradalmárok, katonák és politikai döntéshozók, illetve diplomaták és történészek is, akik a korszakot a nemzetközi kontextusba helyezik.
A vetítés előtt elhangzott, hogy a dokumentumfilm egyes részei ritka, korabeli felvételeket és interjúkat tartalmaznak; a néző így új információkhoz juthat nem csak az utcai eseményekről, hanem arról is, miként próbálták a nemzetközi közvéleményt és a politikusokat mozgósítani a magyar szabadságeszme mellett.
- Rendező: Kovács Klaudia
- Cím: A Lyukas Zászló
- Nyelvek: magyar és angol
- Korábbi vetítések: 2009 Slow Film Fesztivál, több budapesti fesztivál
„A film hosszú távon vizsgálja, milyen nemzetközi hatása volt az 1956-os forradalomnak” — hangzott el a bemutatón.
Helyi visszhang és további tervekről
A rendező elmondta, hogy munkáját éveken át kísérte az a cél, hogy a forradalom történetét több nézőpontból is feltárja, és hogy a film hazai bemutatója mellett nemzetközi közönséget is elérjen. A vetítéssorozathoz kapcsolódóan készült fordítás lehetővé tette, hogy a film idén többször is eljusson hazai fesztiválokra és most Egerbe is – a rendező reménye szerint ez előkészítheti a mozis és televíziós forgalmazást.
Az Urániában tartott vetítés jelzésértékű Eger kulturális kínálatában: a város befogadja a nemzetközi és helyi szálakat összekötő produkciókat, és teret biztosít a történelmi emlékezet filmalapú feldolgozásának. A közönség soraiban voltak olyanok, akik személyes kötődést éreztek az 1956-os témához, mások pedig újszerű forrásokat és történeti összefüggéseket kerestek.
| Elem | Adat |
|---|---|
| Helyszín | Uránia, Eger |
| Rendező | Kovács Klaudia |
| Korábbi vetítések | 2009 Slow Film Fesztivál; budapesti fesztiválok |
A vetítés kapcsán felmerül a kérdés, hogy miként lehet Egerben és Heves megyében szélesebb közönséget elérni az ilyen tematikájú alkotásokkal. A helyi intézmények és civil szervezetek szerepe ebben kulcsfontosságú lehet: a mozik, könyvtárak és kulturális központok együttműködése rendszeresebb bemutatókat és beszélgetéseket tehet lehetővé, amelyek mélyítik a helyi közösség történelmi ismereteit.
Az Uránia mostani vetítése azt is megmutatta, hogy Eger közönsége nyitott a minőségi dokumentumfilmekre, különösen, ha azok személyes és nemzetközi dimenzióban is értelmezik a múlt eseményeit. A rendező terve, hogy a filmet mozis és tévés forgalmazásra is eljuttassa, azt jelenti, hogy a helyi vetítések mellett szélesebb közönséghez is eljuthat a munka, ha a tárgyalások sikerrel járnak.
Az vetítés után a meghívottak és a nézők között kialakult beszélgetések is jelezték: az ilyen alkalmak nem csupán múltidézésre valók, hanem vitaindítóként is szolgálnak a nemzetközi és helyi történelemszemlélet kérdéseiről.
