Csongrád-Csanád megyében 223 hektáron termesztenek sütőtököt a 2026-os adatok szerint, ezzel a térség az ország négy legnagyobb termőterülete között szerepel. A magyarországi termesztés összesen 1890 hektárt foglal el, vagyis a megye a teljes hazai terület több mint tizedét adja.
A sütőtök termesztése az elmúlt években országosan bővült. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján 2022 óta mintegy 420 hektárral, körülbelül 30 százalékkal nőtt a növény termőterülete. A növekedés nem egyetlen térséghez kötődik: az ország több részén is jelen van a termesztés, a legnagyobb összefüggő területek azonban négy vármegyében találhatók.
Négy vármegye adja a termőterület jelentős részét
A rangsor élén Szabolcs-Szatmár-Bereg áll 355 hektárral. Békésben 300, Bács-Kiskunban 240, Csongrád-Csanádban pedig 223 hektáron foglalkoznak sütőtökkel. Ez a négy térség együtt a teljes magyarországi termőterület hozzávetőleg 60 százalékát képviseli.
| Vármegye | Sütőtöktermő terület |
|---|---|
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 355 hektár |
| Békés | 300 hektár |
| Bács-Kiskun | 240 hektár |
| Csongrád-Csanád | 223 hektár |
A számok alapján Csongrád-Csanád nem csupán jelen van a hazai sütőtöktermesztésben, hanem a vezető térségek egyike. A megyei terület valamivel kisebb a Bács-Kiskunban nyilvántartottnál, és 77 hektárral marad el a békési adattól, ugyanakkor így is a negyedik legnagyobb termőhely a kamara összesítésében.
Hazai termésből fedezik a kereslet nagy részét
Magyarországon évente általában 35–40 ezer tonna sütőtök terem. Az import az elmúlt években ezer tonna alatt maradt, ezért a belföldi igényeket elsősorban magyar gazdaságok látják el. Ez a fogyasztók számára azt jelenti, hogy az üzletekben és a piacokon megjelenő sütőtök jelentős része hazai termesztésből származik.
A hazai ellátás szempontjából a négy nagy termőtérség szerepe különösen fontos. Csongrád-Csanád mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun termelői adják a magyarországi terület nagy hányadát. A termés mennyiségét azonban nem kizárólag a beültetett hektárok száma határozza meg: az időjárás, a csapadékviszonyok és a nyári hőmérséklet is jelentősen befolyásolhatja a betakarítható mennyiséget.
A szárazabb időt viseli, a szélsőségeket már kevésbé
A sütőtök egyik termesztési előnye, hogy a növény viszonylag jól alkalmazkodik a szárazabb körülményekhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vízhiány ne okozna problémát. A tartós csapadékhiány és az erős nyári hőség a termések méretére, valamint a teljes hozamra is hatással lehet.
- Magyarországon jelenleg 1890 hektáron termesztenek sütőtököt.
- Csongrád-Csanádban a termőterület 223 hektár.
- Az ország éves termése általában 35–40 ezer tonna.
- Az import az utóbbi években 1000 tonna alatt maradt.
A termesztők számára ezért a kedvező alkalmazkodóképesség mellett továbbra is kockázatot jelenthetnek az időjárási szélsőségek. A kamara értékelése szerint a csapadék tartós hiánya és a szélsőséges hőség egyaránt ronthatja a termés méretét és mennyiségét. Ez a fogyasztók számára közvetve az elérhető kínálatra és a piaci árak alakulására is hatással lehet, konkrét idei árakról azonban a közölt adatok nem adnak tájékoztatást.
A megye 223 hektáros részesedése azt mutatja, hogy Csongrád-Csanád mezőgazdaságában a sütőtöknek önállóan is érzékelhető szerepe van. A növény termesztése nem a legnagyobb hazai területet adja, de a megye így is megelőzi az ország valamennyi más térségét a négy vezető vármegyén kívül. Az országos bővülés pedig arra utal, hogy a sütőtök továbbra is fontos része a hazai zöldségtermesztésnek.
