Gyors cselekvés nélkül a megújulós potenciál részben kihasználatlan marad
A Generátor című műsor vendégeként elhangzottak alapján az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője részletesen elemezte a magyar energetika helyzetét, a megújuló források lehetőségeit és a fogyasztási minták átalakításának szükségességét. A szakmai értékelés szerint a jelenlegi napelemes bővülés jó irány, de önmagában nem elegendő a rendszer stabilitásának és a klímacélok elérésének biztosításához.
Szélparkokra évtizedeket késett a figyelem
A szakértő rámutatott, hogy a szélerőmű-fejlesztést már 15–20 évvel ezelőtt kellett volna intenzívebben támogatni. Szerinte a szél- és naperőművek kapacitásai egymást kiegészítik mind a napi, mind az éves termelési mintázatokat tekintve, ezért a hosszú távú energiarendszer tervezésének központi eleme kell legyen a kettő kombinációja.
| Jelenlegi / szükséges | Teljesítmény (MW) |
|---|---|
| Jelenlegi napelemes kapacitás | kb. 10 000 MW |
| Ajánlott szélerőmű-kapacitás | 6 000–7 000 MW |
Technológiai előrelépés és földhasználat
A modern szélturbinák hatékonysága jelentősen növekedett az elmúlt években; a szakértő szerint az ország területének akár jelentős része alkalmas lehet a hasznosításra a korszerű, nagy magasságú berendezésekkel. Emellett a régi bányaterületek rekultivációja jó lehetőségként merül fel, ahol a szél- és víztározós megoldások is elhelyezhetők anélkül, hogy védett természeti területeket bolygatnánk.
Energiatárolás nélkül a megújulók integrálása korlátozott
A hálózat stabilitása és a megújulók magas aránya érdekében elengedhetetlen a tárolási kapacitások kiépítése. A világ energiatárolásának mintegy 95%-a szivattyús tározókban tárolódik, ezzel szemben Magyarországon jelenleg egyetlen ilyen létesítmény sincs. A tanszékvezető azt javasolta, hogy a gigantikus egyedi beruházások helyett kisméretű, helyi szintű rendszereket kell létrehozni.
- Kisméretű szivattyús tározók: 20–30 darab, 10 hektáros méretű egységek kiépítése meglévő infrastruktúrák közelében.
- Biogáz: a szerves hulladék ártalmatlanítása mellett rövid indítási idejű gáz-turbinákkal rugalmas termelést biztosítana.
- Decentralizált energiatárolás: a hálózat terhelését és a fogyasztói igényeket hatékonyabban képes kezelni.
Atomenergia: erőforrásigény és kockázatok
A beszélgetés során a szakértő kritikusan viszonyult az atomenergiához is: szerinte sem környezetileg, sem gazdaságilag nem tekinthető ideális megoldásnak. Külön kiemelte a kiégett üzemanyag kezelése mögötti bányászati és erőforrás-gazdálkodási terheket: a Pakson keletkező évi 40 tonna kiégett fűtőelem előállításához rendkívül nagy mennyiségű kőzet mozgatására és bányászati hulladék-termelésre van szükség, ami szerinte komoly fenntarthatósági aggályokat vet fel.
Átfogó rendszerátalakítás szükséges
Az ELTE vezetője hangsúlyozta, hogy a megújulók hatékony hálózati beillesztéséhez a technológiai fejlesztés mellett társadalmi és fogyasztói szemléletváltás is szükséges. A decentralizált megoldások, a hulladék hasznosítása és a kisebb, rugalmas erőforrások kombinációja lehet az út a biztonságosabb, klímabarát és erőforráshatékony energiarendszer felé.
A javaslatok gyakorlati megvalósítása költség- és szabályozási kérdéseket vet fel, amelyek meghatározzák, hogy a következő években merre indul el az átalakulás. A hangsúly azonban egyértelmű: a megújulós potenciál teljes körű kihasználása tárolás és rugalmas termelés nélkül nem képzelhető el.
