Ritka alkalom a közönség számára
A Pécsi Egyházmegye hagyománya szerint minden év október 25-én megemlékeznek Szent Mór püspökről; az idei alkalommal a székesegyház déli mellékhajójából nyíló, a szentély szintjén található Szent Mór-kápolna egy napra a nagyközönség számára hozzáférhetővé vált. A megnyitót és tárlatvezetést Bodnár Boglárka muzeológus vezette.
A kápolna látogatása különleges jelentőségű, mert — az egyházmegye közlése szerint — év közben zárva tart, így a mostani tárlatvezetés volt a ritka lehetőségek egyike, hogy a helyi és környékbeli érdeklődők személyesen is megtekinthessék a belső teret és a freskókat.
"A Pécsi Egyházmegye a hagyományok szerint minden esztendőben ünnepi szentmisével és tárlatvezetéssel emlékezik az 1000 évvel ezelőtt élt második püspökére, Szent Mórra."
A freskók és a művész háttér
A Szent Mór-kápolna falait Székely Bertalan festette meg gazdag, historizáló színvilággal a 19. század végi neoromán átépítés keretében. A freskók tematikáját akkorra jellemző módon egyházi vezetők és teológusok állították össze: Lechner János apát-kanonok, Pozsgay József püspöki titkár és Köhler Ferenc teológiai tanár dolgozták ki a kompozíciókat.
A kápolna hat freskóján Szent Mór életének emlékezetes pillanatai elevenednek meg; a jelenetek között szerepelnek a püspök korai éveire, szerzetesi hovatartozására és a pécsi egyházmegye szervezésében játszott szerepére utaló mozzanatok.
Történeti adatok, amelyek a megemlékezéshez kötődnek
A források szerint Mór gyermekkorában került Pannonhalmára, ahol bencés szerzetesek nevelték; később szerzetesi életet választott, és harmincéves korára a pannonhalmi apátság elöljárója lett. Bonipert, Pécs első püspökének lemondását követően (betegség vagy kor miatt) 1036-ban István király Mórt nevezte ki Bonipert utódjának. Mór a rendelkezésre álló források szerint több mint három évtizeden át vezette a Pécsi Egyházmegyét (1036–1070, egyes kutatások szerint 1075-ig).
A megemlékezés kapcsán érdemes felidézni, hogy Mór később írói feladatot is kapott: Géza herceg kérésére Szent András remetéről és Szent Benedek vértanúról írt életrajzokat, amelyek a latin nyelvű magyar irodalom korai emlékei közé tartoznak.
| Elem | Részletek |
|---|---|
| Dátum | október 25. (liturgikus emléknap) |
| Tárlatvezető | Bodnár Boglárka, muzeológus |
| Művész | Székely Bertalan (freskók) |
| Tematikai összeállítók | Lechner János, Pozsgay József, Köhler Ferenc |
Mit jelent ez Mór városának lakói számára?
Bár a megnyitott helyszín Pécsen található, az esemény különös jelentést hordoz azok számára, akik nevükben vagy helyi hagyományaikban kapcsolatot éreznek Szent Mór személyéhez. A megemlékezés és a fresco-k bemutatása lehetőséget ad arra, hogy a helytörténet iránt érdeklődők és a kulturális örökség értékeit keresők közvetlen tapasztalatot szerezzenek egy olyan történelmi alakhoz kötődő helyszínről, amely neve — közvetetten — a mieink számára is ismerős.
- A kápolna általában zárva tart; a megnyitás ritka, ezért a részvétel különleges alkalom.
- Székely Bertalan freskói a 19. századi neoromán átépítés részeként készültek, és a felsorolt egyházi személyek tematikai iránymutatása alapján jelenítik meg Mór életét.
- A megemlékezés ráirányítja a figyelmet a középkori egyházi személyek irodalmi és szervezői munkájára is.
A Pécsi Egyházmegye közlése szerint a kápolnában látható freskókról Bodnár Boglárka korábban részletes összefoglalót állított össze; az egyházmegye honlapja további forrásokat és fotókat is közöl a témában.
